Ahogy emberekkel foglalkozom, észrevettem, hogy sok szólás-mondást is használnak, sőt már-már hiedelmekké alakultak sok embernél.

Mit jelent a hiedelem?

Igaznak hiszem az életemre vonatkozóan az adott gondolatot. Meggyőződésem, hogy valami igaz.

Amint igaznak hiszek valamit, az azonnal úgy is fog történni, mert a nézőpontom teremti a valóságomat.

Muszáj a hiedelmemhez kapcsolódó valóságot teremteni, ha nem így lenne, akkor megbolondulnánk.

Mindenki másik mozit néz, mindenki a saját öntudatlan hiedelmei és programjai mozifilmjét nézi.

Feltűnt, hogy a ’fogd be a szád’, mennyi formájában megtalálható a magyar nyelvben.

Érdekesnek találom, hogy a történelem során többször is elnyomásban lévő országként ennyi szólás-mondás utal erre.

És az is feltűnt, hogy mennyi embernek van ma problémája azzal, hogy kifejezze az érzéseit, gondolatait, igényeit, szükségleteit. Ma ezeket újra tanítjuk az embereknek.

A teljesség igénye nélkül nézzünk 3-at is, ami erre utal:

• Nem szól szám, nem fáj fejem.
  
  

Biztos, hogy ez igaz?

Mi van, ha pont azért fáj a fejed, mert nem tudod kifejezni az igényeidet? Nem tudod megélni azt, ami benned zajlik?

Félreértés ne essék teljesen értem, hogy mire utal a mondat, de vajon, amikor ezeket elmenti az agyunk, akkor ő is tudja, hogy ez mire utal, vagy minden helyzetre rávetíti majd szépen.

Tényleg van, amikor az ember olyan dolgokat mond, aminek nincs értelme, nem fontos és vég nélkül beszél. Sok beszédnek sok az alja. Való igaz.

De hozzám már olyan emberek jönnek, akik számukra fontos emberi kapcsolatokban nem tudják kifejezni, hogy mi lenne nekik jó. Ha megteszik, akkor pedig utána bűntudatuk van, hogy jajjaj, nem kellett volna.

Ha nem szóltam volna, bölcs maradtam volna.

Szóval tegyünk különbséget a locsogástól, amiben nem sok fontos információ hangzik el és aközött, ami számunkra igenis fontos és szeretnénk elmondani, hogy valaki hogyan és miképp viszonyuljon hozzánk. Vagy számunkra mi a fontos, mi a szeretetnyelvünk, mire lenne szükségünk adott helyzetben.

Az igényeinket egy egészséges mondatban is ki lehet fejezni. Nem szükséges Ádámtól Évától kezdeni és hosszan ecsetelni. Őszintén, egyenesen, röviden, tömören a lényeget, ami fontos számunkra.

• Ha hallgattam volna, bölcs maradtam volna

Még egyszer, van, amikor az ember tényleg nagyobb kárt okoz azzal, hogy folyamatosan beszél. Annak is van oka egyébként. Sok esetben az, hogy nem kapott elég figyelmet gyerekkorában az ember és illendőségből, ha valaki beszél, akkor rá kell figyelni. Aki nagyon sokat beszél, be nem áll a szája, annak hiányzik és hiányzott a figyelem és így próbálja kicsikarni.

Itt is felhívom a figyelmet arra, amikor számodra fontos információt közölsz a másikkal. Nem szeretem, ha így és így szólítasz. Nem esik jól, ha nem tudom merre jársz, mert aggódom érte, stb.

Ha valaki a saját egóját fényezi, dicshimnuszokat zeng saját magáról, nem fontos információkat oszt meg hosszasan, mit evett, mit vásárolt, akkor ilyen esetben valóban bölcsebb lenne hallgatni.

Csak ne essünk át a ló másik oldalára, amikor inkább nem szólunk semmit, hátha a másik majd kitalálja, mire lenne szükségem. Ezt főleg nők csinálják gyakran. Miért nem tudja, hogy nekem az esne jól stb. De férfiból is láttunk már ilyet.

• Hallgatni arany

Van ennek a mondásnak szintén egy olyan vetülete, ami igaz sokszor. Ha figyelsz a másikra, hallgatod, akkor aranyat adsz neki, időt szánsz rá az életedből, amit sosem kapsz vissza. Míg rá figyelsz, ő sok mindent megérthet magáról.

De itt is kihangsúlyozom az egyenlőtlenséget, ahol az egyik fél állandóan beszél és le sem lehet lőni, csak magáról beszél és sosem kérdez a másikról. Az egyensúly mindig kulcs, ha egy 2 órás beszélgetés, 1 óra 40 percig  egy valakiről szól vagy csak 20 percet az egyikről, az nem jó, főleg, ha mindig így van.

De az agy ezt értelmezheti úgy is, hogy jobb, ha nem szólok semmit.

Nyilván voltak olyan idők, amikor a túlélésünket az szolgálta, hogy befogjuk a szánkat, mert akkor nem kerültünk bajba.

És lehet, hogy ez még ma is így van, bár talán kisebb mértékben.

Bekerültek ezek a bölcsességek közé, de vajon minden esetben igazak?

Én nem szeretem azt mondani, hogy nekem van igazam.

Ki vagyok én, hogy azt mondjam, hogy nekem van igazam.

Inkább csak felhívom a figyelmet számomra érdekes dolgokra.

És arra, hogy mindent érdemes megkérdőjelezni és több szempontból megvizsgálni és helyzettől függően értékelni, ahelyett, hogy általánosítanánk, amit könnyen megtesz az agyunk, helyette legyünk résen és figyeljük a mondatainkat, szavainkat, mert értékes információkat rejtenek.

Biztos, hogy ez a gondolatom, hiedelmem, közmondás, igaz?

Rám igaz?

Az én életemre igaz?

Nekem jó, ha igaznak hiszem?

Lehet, hogy néhány helyzetben igaz és néhány helyzetben nem?

Ne hidd el egy gondolatodat sem! Mert a múltból jönnek és így tele vannak téves információkkal! Nagyon sok mindent másolsz le a szüleidtől és sosem kérdőjelezed meg. Sok mindent kialakítasz traumák hatására is. Vagyis hiába hiszed, hogy biztosan jól gondolom, hiszen az én gondolatom, ez nem biztos, hogy igaz. Annyi információt kezel az agyad, hogy rengeteget meg sem szűrsz és sokat elfogadsz igaznak tekintélyszemélyektől, szakemberektől és számodra kedves emberektől.

Ha úgy érzed, hogy Te sem tudod, mered kifejezni az érzéseidet, igényeidet, keress meg!

Elérhetőségeim:

Heinrich Nóra

Honlapom: www.lelkiedzo.hu

Telefonszámom: 06-20-363-13-88

Van, aki már nagyon sokszor hallotta ezt tőlem. 

Van, aki még soha. Nekik szól most ez a bejegyzés. 

Lassan 7 évvel ezelőtt történt.

Felmondtam a családi vállalkozásunkban márciusban, ami után volt még 6 hónapom ott.

Ezekben a következő hónapokban végig fájt a jobb lábam.

Tudtam, hogy mit jelent az üzenet, de megváltoztatni, elmulasztani a fájdalmat nem tudtam semmivel.

Mit üzent például?

Hogy a saját lábamra fogok állni. Elindítottam egyébként a semmire a vállalkozásomat.

Augusztusban anyukám javaslatára elvégeztem az EFT 1-es szintjét.

Na nem hittem túlzottan, hogy ez majd segít, csak online voltam hajlandó elvégezni. (Bennem is erős volt a szkepticizmus).

Az első kör után elmúlt a lábfájdalmam.

Én sem hittem el.

Gondoltam megijedt, majd visszajön másnap vagy valamikor.

2 hétig minden reggel úgy keltem, hogy figyeltem, hogy fáj-e a lábam.

Nem fájt.

Na akkor gondoltam, hogy ez a valami többet segített, mint eddig bármi, akkor utána járok én ennek.

Felhívtam az EFT Akadémiát.

Ott is mondtam, hogy hát én coach vagyok, nem akarom elvégezni a 2 éves képzést, csak a következőt. Lehet-e ilyet. Lehet.

Hurrá.

20-on valahányan kezdtük a képzést és 3-an fejeztük be. Én voltam az egyik.

Talán az első élményem, benyomásom miatt lett az egyik kedvenc területem a fizikai tünetek mögötti érzelmek felderítése.

Amit követett még egy eset, ami szintén nagyon sokat erősítette a hitemet és azóta minden egyes eset, amikor valakinek csökken a fájdalma vagy teljesen el is múlik, megerősít abban, hogy igenis fontos, sőt elengedhetetlen a teljes gyógyuláshoz az érzelmekkel is foglalkozni.

Persze, Te elnyomhatod kemikáliákkal a tünetedet, vagy vitaminokkal, vagy gyógykészítméynekkel, de lássuk be ez is egy kívülről bevitt valami.

Én abban hiszek, hogy a test képes magát meggyógyítani és mi pedig tudjuk őt segíteni.

Ha szeretnéd megismerni az EFT-t és 4 alkalmon keresztül a fizikai tünetekre fókuszálni, akkor várlak a január 23-án induló csoportos alkalmakon. 

További információkat itt találsz:
https://lelkiedzo.hu/index.php/242382-2/

Ha bármi kérdésed van, írj nyugodtan.

Heinrich Nóra

Honlapom: www.lelkiedzo.hu

Nem olyan régen jutott eszembe, hogy sok ember ezt mennyire félre érti.

Lehet, hogy Te is.

Mit is jelent ez véleményem szerint?

Miket érthetünk félre?

Miért válhat ki ellenérzést?

Csapból is ez folyik ma már, hogy dolgozzunk magunkon, dolgozzuk fel a traumáinkat. Tőlem is olvashatsz ilyen jellegű posztokat.

Először is a dolgozni szó, sok emberből eleve ellenérzést vált ki.

Te mit érzel, ha arra a szóra figyelsz, hogy dolgozni? 

De ha ez még nem is lenne elég.

Itt jön a legfontosabb ebben a témában!

Sok ember, amikor ezt hallja, hogy dolgoznia kell magán, akkor magát azonnal rosszá teszi, hiszen neki kell valamin dolgoznia, akkor vele valami baj van.  

Nyilván nem véletlen az sem, hogy valaki rögtön erre asszociál.

De szeretném kihangsúlyozni, hogy azok, amiken dolgozunk azok tudatalatti programok, amiket nem Te tettél oda. Még ha el is lestél a szüleitől belőlük, hogy túlélj, akkor sem a Te hibád, hogy ott vannak. És nincs veled semmi baj az ég egy világon, hiszen a túlélesedet ez szolgálta. Ott volt két nagy és okos felnőtt, akik már annyi idősek, biztosan tudják, hogyan kell túlélni.

Na a másik véglet, hogy mindenki a szüleit hibáztatja, nagyon nem értek ezzel sem egyet!

Miért?

• mert lövésük nem volt ezekről, amiket ma már sokan alapvetésnek tartanak (de hányan még ma sem)
• nem voltak ilyen előadások, filmek, könyvek…
• ők is hozták!!!
• ők is ugyan ezeket töltötték le öntudatlanul, (ha már program)
• lehetetlen hibátlanul felnevelni gyerek(ek)et

A legnagyobb félreértés, hogy vagy-vagy-ban gondolkozunk.

Vagy velem van a baj, vagy a másikkal.

NEM

Egyikünkkel sem!

Ha mindenképpen meg akarja fogni az elméd valahogy, akkor hibáztasd a programot

De a legjobb, ha nem teszed.

Csak megfigyeled és azt mondod.

Makkos mindegy, hogy hatod iziglen hozom, vagy Anyámtól, vagy trauma hatására jutott erre az elmém a lényeg: most itt van.

DE most itt van a lehetőségem, hogy mást válasszak!

Hogy más életet éljek, mint én eddig, vagy akár a felmenőim, mert ma már ezer féle helyre mehetek, hogy megoldjam a problémáimat.

A választás, na az a tiéd!

Hogy kezdesz-e vele valamit, vagy hibáztatod a szüleidet vagy magadat tovább!

Akkor fogsz tudni önmagad lenni, szabad ember lenni, ha nem határoznak meg a múltból hozott dolgaid, és a haragoddal nem kötöd magad olyan emberekhez, akiket nagy valószínűséggel pont ugyanígy neveltek.

Vannak irányzatok, akik folyamatosan hibáztatásban vannak és azt mondják, hogy hát ha ilyen és ilyen mindenféle címkével ellátott emberekkel találkozol, menekülj és zárd le a kapcsolatot.

Ez is a te választásod. Megteheted? Igen.

De előbb utóbb nem lesz körülötted ember, azt gondolom.

Mert mind (szerintem kivétel nélkül) sérült emberek által vagyunk és voltunk nevelve, tehát mind hozunk és hordozunk magunkban sérüléseket.

Vagy egész életemben nyalogatom a sebemet és ujjal mutogatok másra és hibáztatom, hogy miatta szar az életem, a párkapcsolatom, vagyis keresek egy nagy árnyékot!

Vagy hozok végre olyan döntéseket, amik és itt és most ma boldoggá tesznek, amik meghaladják a múlt sérüléseit.

Mit tudnék választani, ami abban támogat, hogy az legyek, aki vagyok?

Mit tudnék tenni magamért, ami Nekem jó és amivel el tudnám engedni a fájdalmaimat, mert ez a múlt és már elmúlt?

Választanám-e inkább a jelent, és azt, hogy itt és most ma új napra ébredtem és bármi lehetséges!!!

Te mit választasz? És mikor?

Azt gondolod, hogy valami komoly baj van, mert nem emlékszel arra, amit 2 perce mondtak. Kivizsgáltatod magad helyesen. Majd ráfogod az életkorodra, arra annyira könnyű mindent ráhúzni.

Már nem forog úgy az agyam. De hát ez természetes az idő múlásával.

Az nem baj, hogy van, aki 80 évesen is teljesen ép szellemileg, ő a kivétel.

Lehet.

De az is lehet, hogy nem.

Ha valamilyen krónikus fizikai tüneted van, akkor nagy valószínűséggel előfordul Veled is, hogy szétszórt vagy, nehezen figyelsz vagy koncentrálsz hosszú távon.

Ha így van, akkor ez a poszt Neked szól.

Ha már kivizsgáltak és szerencsére nem találtak semmit, akkor ez szuper.

Viszont akkor Te is érzed, hogy máshol kell keresni a megoldást.

Mi az, amivel nem foglalkozol? Vagy nem foglalkoztál eleget?

Az érzelmeid!

Az emberek azt hiszik, hogyha eleget sportolnak és figyelnek arra, hogy mit esznek, akkor minden rendben lesz. Van, aki idővel észreveszi, hogy sajnos nem.

Ha Te már mindent megtettél, amit fizikai úton meglehetett, de nem vagy jobban és a memóriád sem, akkor elmondom mi az, ami rettentően gyakori, de mégsem elfogadott és nem foglalkozik vele szinte senki.

Tudom, hogy ez fura, de semmit nem véletlenül tesz a tested. Semmi nem történik anélkül, hogy annak valamilyen funkciója lenne. Vagyis az, hogy nem emlékszel, egy védekezési mechanizmus a tested részéről.

Gyakori az is, hogy valakit megkérdezek, hogy milyen gyerekkora volt és közli, hogy neki jó gyerekkora volt, ugyan nem emlékszik semmire.

Ez mindig gyanús!

Ha olyan jó lenne, nem kellene lezárni egy csomó agyi területet. Vagyis több emléked lenne.

Ha nem emlékszel a gyerekkorodra, akkor biztosan vannak traumáid.

Vannak olyan emlékeid, amikre kellemetlen visszaemlékezni, ami fájdalmas, traumatikus volt számodra. Éppen ezért elkezdesz nem emlékezni. Ideig-óráig kompenzál a tested, de előbb-utóbb ki fog ütközni. Sajnos az emlékezet nem úgy működik, hogy egyikre nem akarok emlékezni, a másikra igen, hanem akkor szépen lezár egyre több információt az elméd.

A szőnyeg alá söpört információk, a tudatalattidban lévő információk. Te azt hiszed nem okoznak kárt, hiszen régen történtek és már biztosan feldolgoztad őket.

Sajnos nem. Ha nem dolgoztál szakemberrel azon, hogy feldolgozd, akkor nincsenek feldolgozva!!!

Vagyis még a mai napig futnak ezek a programok, mint a számítógépen a program. Ha jó, ha nem, ha téged szolgál, ha nem.

A betegség is egy jelzés a tested részéről.

A legtöbbnek köze van a stresszhez, a tested ugyanis ilyenkor riadót fúj.

Az agyad minden történést, minden eseményt, hangot, illatot elraktároz. Mindent! Te csak a tudatosra emlékszel, de a tudattalanban minden benne van!

Az összes traumáid, fájdalmad is sajnos.

Márpedig akkor az agyad küzd vele folyamatosan és elnyomva igyekszik tartani, amennyire tudja. Időről-időre felszivárog belőle valami, amikor hasonló helyzetbe kerülsz.

Mit értek ezalatt? Hasonló érzést érzel, hasonló színt látsz, hasonló illat vagy szag csap meg. És ilyenkor újra feljönne az érzés, de Te elnyomod. 

Pont úgy, mint a cicámnál. Egyik nap, pont itt feküdt mellettem a kedvenc kis kosarában. Láttam, hogy egyszer csak felugrik a semmiből és nagyon néz vissza a dobozba. Teljesen olyan volt, mintha valami megcsípte volna. Valószínűleg ez történt.

Valami történt, ami miatt felugrott, ez két hete történt és azóta sem fekszik vissza a kedvenc dobozába.

Megjegyezte, hogy ez veszélyes. Tudod, hogy a te agyad még csodásabb és még több dolgot jegyez fel, apróságokat is, ami veszélyes lehet számodra.

És elkezdi szépen kerülni.

Nagyon kedves a tested, hogy TE ne szenvedj ezektől annyira, elfojtódnak ezek az emlékek.

Ezt teszi azért, hogy funkcionálni tudj, túlélj.

Valójában az első számú feladata az agyadnak a túlélés.

Ha túlélsz, akkor már minden rendben szerinte. De persze, ha Te nemcsak túlélni szeretnél, hanem élni, boldogan és egészségesen, akkor többre lesz szükséged.

Mi történik?

Az emlékezetedben elfojtás van, de ez nem koncentrálódik egy területre, nemcsak a negatívat nyomja el, hanem a pozitívat vagy semlegeset is.

Traumák, fájdalmas emlékek hatására, az emlékekért felelős agyi terület sajnos jelentősen károsodik. Kutatások szerint csökken az idegsejtek száma is.

Éppen ezért nagyon fontos ezeket az érzelmeket valahogyan kivezetni a testedből. Erre több lehetséges módszer is van.

Amikor én együtt dolgozom a klienseimmel, mindig megkeressük a legkorábbi emléket, aminek köze lehet az adott fizikai fájdalomhoz és azt is, aminek köze lehet az elfojtáshoz a memóriádban.

Ez valamikor egyértelmű, vagyis már úgy jön az ember, hogy tudja, hogy mitől van a fájdalom. De ettől még nem szűnik meg. A leggyakoribb esetben pedig nem szoktak az emberek párhuzamot vonni a traumák és fizikai tünetek között.

Sokkal egészségesebb lenne a társadalmunk, ha az egészség háromszögének nemcsak két oldalával foglalkoznának az emberek, hanem a harmadikkal is.

Ha szeretnéd, hogy javuljon az agyi köd és feldolgozzuk közben a negatív emlékeket az életedben, akkor beszéljünk róla, hogy Neked is ajánlott-e a módszerem.

 Elérhetőségeim: 

Honlapom: www.lelkiedzo.hu

E-mail: heinrich.nora@lelkiedzo.hu

Az emberek többsége nem is tudja, hogy a derékfájdalmuk/hátfájdalmuk mögött valójában egy elfojtott harag található és ennek a lenyelt dühnek a terhét nem bírja a testük.

Elmesélek Neked egy történetet Reniről, akinek szintén derékfájdalma volt, semmilyen orvosi kezelés nem használt neki, de végül egy férfi iránt érzett harag csökkentésével megszűnt a fájdalma.

Reni, akkor 30 éves nő, aki külföldön él. Be kellett illeszkednie egy új országban, keresi önmagát. Kb. 5 éve tapasztalata először, hogy fáj a dereka. Elsőre azt gondolta a sok ülés miatt van. Elkezdett járni edzeni, masszázsra és jógára és természetesen orvosnál is volt.

De pár év múlva azt tapasztalta, hogy nem javul a dereka, konzerválódik a fájdalom.

Teljesen kétségbeesett. Ahogyan a legtöbben már megtanult együtt élni vele és azt gondolta, hogy ez már így marad, nem fog elmúlni soha.

Az is megfordult a fejében, hogy esetleg műtétre szorul.

Ekkor bukkant rám és elkezdtünk együtt dolgozni. Ekkor már 7 éve volt derékfájdalma. Feltártuk, hogy mi történt az életében. Bár ő a testéről akart beszélni.

Sokan, ha testi tüneteik vannak, akkor ott keresik a megoldást.

Én máshogyan dolgozom. Az érzelmeidet és életedben történt negatív eseményeket tárom fel.

Az érzelmeink hatnak a hormonháztartásunkra, hatással van a stressz szintünkre is és végső soron az egész testünkre. Ha ezek tartósan fennállnak, akkor kialakulhat akár krónikus fájdalom.

Mi emberek érző lények vagyunk. Mégsem foglalkozunk az érzelmeinkkel és nem is tanuljuk meg, hogyan lehet egészséges úton-módon kezelni az érzelmeinket.

A történet azért is érdekes, mert egy ritkán alkalmazott módon dolgoztam együtt vele.  

Miért különleges? Mert nem mondta el pontosan, részleteiben, hogy mi történt. Ezt a technikát olyan esetekben is tudom alkalmazni, amikor valaki munkája miatt nem tudja vagy nem meri elmondani a részleteket. Vagy egész egyszerűen nem tudja kimondani, hogy mi történt vele.

Ezzel bizonyítva, hogy nem szükséges feltétlenül szételemezni azt, ami történt. Nem is szükséges újra átélni és nem is mindig van arra szükség, hogy kimondd. Sok esetben azért segíti a munkámat, de ha indokolt megoldható így is.

Sokan hiszik, hogy csak akkor lehetnek jobban, ha agyon elemzik az életük minden részletét. Én ennek nem vagyok híve. Erre nincs szükség, ha velem dolgozol együtt!

Mivel én nem a sztorival foglalkozom, hanem a mögötte meghúzódó érzelmekkel, bennrekedt energiával, az érzelmi stresszel!

Elkezdtük feltárni a 7 évvel korábbi eseményeket és használni kezdtük az egyik stresszoldó módszert. Ahogyan az lenni szokott, ahogy csökken a stressz, egyre több dolog jut az emberek eszébe.

Vannak eszközeim arra, hogy ne a tudatos elméjével, hanem a tudatalattijával kommunikájak. Sajnos a tudatos elmével való beszélgetés nagyon kevés és általában nem vezet eredményre.

Majd egy esemény jutott eszébe, miközben dolgoztunk vele.

Elpityeredett. Nem mondta el, hogy pontosan mi történt. Annyit tudtam meg, hogy egy férfihez kapcsolódik a problémája és haragudott rá.

Csak a benne zajló érzelmekkel foglalkoztunk, minden érzelmet végigvettünk, hogy mit érez és hol érzi a testében.

Először azt tapasztalta, hogy vándorol a fájdalom. Máshol jelentkezett, mint korábban, még a kezelés alkalmával.

Ezek az információk is sokszor elegendőek ahhoz, hogy hatékony oldást tudjak végezni rajtad.

Feloldottuk a stresszt az érzéseivel kapcsolatban és kicsatornáztuk a testéből, ami hosszú évek óta bent keringett.

Ez az alkalom annyira hatékony volt, hogy majdnem teljesen megszűnt a derékfájása. Még egy alkalommal foglalkoztunk a derékfájás témával és a 7 éve fennálló derékfájása teljesen elmúlt (ez minden embernél eltérő lehet). Ez már 5 éve volt, azóta sem jött vissza a fájdalom.

Mi ebből a tanulság?

Hogy először is, minden mögött van érzelmi blokk, másrészt ezt hatékonyan lehet feloldani a megfelelő eszközökkel és megfelelő segítővel. Nem szükséges agyon elemezni egy élethelyzetet. Legalábbis mi nem ezt tesszük. Sokkal fontosabb az érzelem, amit társítottál hozzá és az, hogy ezt hol raktároztad el a testedben, mint bármi más.

Ahogyan csökken a stressz és kezdesz megnyugodni és nemcsak Te, hanem a tested is, egész másképp fogod látni a történteket. Ez is szinte mindig magától bekövetkezik. Vagy még ott az alkalmunkon vagy az utána következő pár napban.

Az is nagyon gyakori, hogy valakinek jó ötletei támadnak saját életével, lehetőségeivel kapcsolatban. Ugyanis, amikor már nem vagy az üss és fuss állapotában, nem vagy akkora stresszben, akkor tisztánlátást is kapsz.

Azon túl, hogy enyhíteni is tudjuk a fájdalmadat, még új nézőpontot és sok esetben megértést is kapsz az életed bizonyos eseményeivel kapcsolatban.

Szeretnéd ezt megtapasztalni? Mi tart vissza?

Ha kétségeid vannak azzal kapcsolatban, hogy nálad is működőképesek lehetnek az általam használt technikák, akkor írj rám és beszéljünk róla. Írd meg, hogy mik a jelenlegi kihívásaid és segítek irányba állítani.

Elérhetőségeim: www.lelkiedzo.hu

E-mail: lelkiedzo@gmail.com

Éva, úgy keresett fel, hogy nagyon sokat stresszel a lakásuk felújítása miatt, már csak ez hiányzott neki a vállalkozása mellett. Már a telefonban elpityeredett. Bár a lakásfelújítás valóban stresszes, mégis egyértelmű volt számomra, hogy van ennek a problémának egy mélyebb rétege is. Bár ez egyáltalán nem volt fókuszban, a történet szempontjából fontos. Évának egy ideje ekcémája volt. Minden felírt kenőcsöt, és olyat, amit lehet erre kapni kipróbált. Természetesen bőrgyógyásznál is járt. El volt keseredve, hiszen végső soron nem segített neki semmi.

Ekkor jött el hozzám. Röviden elmondtam, pár mondatban, hogy mit fogok csinálni. Elkezdtünk foglalkozni először a tényekkel, amiket mesélt. Egy speciális módszert használtunk, a mélyből a fényre technikát. Dolgoztunk azzal, hogy kimerültnek érzi magát és túl sok a feladat a ház körül és elkezdtük csökkenteni a stresszt ennek kapcsán.
Majd, ahogy mesélt erről, egyre többször szóba került az édesanyja. Kiderült, hogy volt egy elfojtása az Anyukájával kapcsolatban, amiről nem is tudott, de ez felszínre került és menedzseltük.

Miért működött, amit csináltunk?

A legtöbb esetben nem is tudjuk, hogy van valamilyen elfojtásunk és a testünkben keringenek feldolgozatlan érzelmek, pedig igen. Mivel ez nem tudatos, így nem is tudunk rajta tudatosan változtatni. Csak azt érezzük, hogy nincs jó kedvünk, erőtlenek, gyengék és frusztráltak vagyunk, de mi magunk sem értjük pontosan az okát. Így volt ezzel Éva is.

Már az is sokat segít, ha megértjük, hogy mi zajlik bennünk és mi az, ami miatt valójában rosszul érezzük magunkat. De ez még sokszor kevés. Ezért fontos a felbukkanó elnyomott érzelmekkel dolgozni különböző stresszoldó technikákkal. Ezek ki is vezetjük a testedből ezeket a kellemetlen érzéseket. Megnyugtatjuk az elmét és a testedet azzal kapcsolatban, ami történt.

Éva összefoglalta az alkalom végén, hogy mikre döbbent rá és mondta, hogy nem is gondolta, hogy emögött, amin már hetek óta rágódik, egy teljesen más dolog állhat. A felszínen kereste a megoldást, ahogyan mindannyian tesszük helytelenül.  
Az ilyen alkalmak során nagyon sok minden új megvilágításba kerül. Volt, aki szó szerint azt mondta, hogy megvilágosodott, de sokan szokták azt mondani, hogy összeállt a puzzle.

Az összekuszálódott szálakat, kibogozzuk és ha tudjuk, hogyan kell ezt csinálni, akkor ez előbb-utóbb otthon is rutinná válik.

Miért? Ahogyan csökken a stressz szinted és egyre kevésbé vagy egy alarm, készenléti állapotban, a racionális elméd is jobban tud teljesíteni. Nem érzelmek vezérelte reagálásban vagy, hanem tiszta elmével jelen vagy és jobban rálátsz magadra is adott témával kapcsolatban.

Említette, hogy még aznap találkozik az anyukájával és kiderül, hogy érzi majd magát. Később beszámolt a találkozóról, és úgy érezte, hogy másképp viszonyult az anyukájához és pár nappal később telefonon mesélte, hogy képzeljem el, az ekcémája elmúlt a kezéről!

Volt egy másik kliensem, aki már eleve azzal keresett fel, hogy változtatni szeretne az édesanyjával való kapcsolatán. Szandra, a 30-as éveiben járó felelősségteljes munkát végző nő. Úgy érzi, hogy nem megfelelő köztük a viszony és ezen biztosan lehetne javítani. Gyakran úgy érezte, hogy nagyon bevonódik, amikor Anyukáját éri valami. Illetve ő is sokszor úgy érezte, hogy nem tud határt szabni Anyukájának.

A bőr is a határ köztem és az emberek között, lehet, hogy nemcsak puszta véletlen, hogy pont így mutatkozott meg a probléma?



Több alkalommal dolgoztunk együtt Szandrával speciális felderítési technikámat használva. Minden alkalommal egyre több esemény, élethelyzet és érzelem jött felszínre, amikkel teljesen különböző módszerekkel dolgoztunk. Az alkalmak között szorgalmasan végezte a házi feladatokat is és mindig volt valamilyen kisebb vagy nagyobb felismerése még a kettejük kapcsolatáról.

Egyik alkalommal megemlítette, hogy mindig miután tőlem elmegy pár napig sokkal jobb az ekcémája.

Legutóbbi alkalommal pedig azt is elmondta, hogy két-három hónapja nem volt szükség a szteroidos kenőcsére sem.

Mit lehet elérni azáltal, hogy az érzelmeinket is belevesszük a képletbe minden esetben, amikor minket ér valami?

• Kevesebb krémet használunk, így pénzt is spórolunk.
• Ekcéma esetén, sokan szégyellik a kezüket, mert piros vagy sebes stb. Ez egy vállalkozó életében kifejezetten kellemetlen tud lenni. Minden alkalommal, amikor kézfogásra kerül a sor. Vagy ha valaki a kezével dolgozik: fodrász, masszőr, körmös és sorolhatnám, akkor rendkívül fájdalmas is tud lenni, hogy folyamatosan víz éri, hólyagos és még dolgozni is szükséges vele.
• Csökkentjük a stressz szintünket és feloldunk konfliktusokat, ami szintén pozitív hozadéka az életünknek.
• Szatyrok cipelésénél nem fog fájni a kezünk.
• Sokan zavarban érzik magukat, ha például randira mennek. Izgatottan várod, hogy megfogja-e a kezedet a férfi, akivel randevúzol, de aztán eszedbe jut, hogy jobb is, ha ez nem történik meg.
• Felgyorsíthatunk gyógyulási folyamatokat. Segíthetjük a saját testünket, hogy meggyógyítsa önmagát, ha kevesebb dologgal kell foglalkozni a mélyben.
• Sok vállalkozó kényesen ügyel a megjelenésére és az ekcéma ronthatja ezt a képet.
• Sokan említették nekem, hogy amikor ránéznek a kezükre, akkor undort éreznek és nem érzik magukat teljesen egészségesnek. Nem kell nagyon magyarázni, hogy ezek a negatív gondolatok is milyen hatással vannak rád, a közérzetedre és a testedre.

Te dönthetsz úgy, hogy továbbra is szigorúan anyagnak tekinted magadat. De elgondolkozhatsz azon is, hogy holisztikusan tekintesz magadra és minden helyzetben megvizsgálod az érzelmeid és rád nehezedő stresszt is.

Hogy is választhatnánk külön a testet az elmétől és szellemtől? Próbálj meg kérlek csak egy percig érzelmek és gondolatok nélkül létezni.

Mit érdemes tenned?

• Ha nem nyomod el továbbra is az érzelmeid, hanem szembenézel velük.
• Társulhatnak egy tünethez események vagy akár csak egy specifikus esemény, ezekkel kapcsolatban is az fontos, hogy az érzelmi töltetet levegyük róla. Nyilván megváltoztatni nem lehet a múltat, de azt, hogyan reagálsz most és hogyan reagál a tested, azt meglehet változtatni!
• A második lépés, hogy megvizsgáljuk vannak-e bennrekedt, feldolgozatlan érzelmek. Ezek stresszét pedig eredményesen eltávolítsuk.
• A harmadik lépés pedig, a gondolkodásmódod megváltoztatása. Ha továbbra is az van az énképedben, hogy én „beteg vagyok”, nekem ez és ez a bajom, akkor könnyen azonosulsz vele. Mindig érdemes megkeresni a hitrendszereidet, amik alapján éled az életedet, mert ezek meghatározzák a választásaidat, viselkedésedet és végső soron akár azt is, hogy van-e valamilyen betegséged vagy sem.

Ha valakinek valóban fáj a problémája és tenni szeretne érte, akkor ne csak egy tényezőt járjon körül, hanem vizsgálja meg több oldalról.

Ha ezen módszereim kapcsán vannak kérdéseid, vagy ekcémád van, ami nem akar elmúlni, pedig sok mindent kipróbáltál és orvos is látott, akkor nyugodtan írj rám Messengeren. Szívesen beszélgetek veled erről tét nélkül. Segítek megtalálni a helyes irányt. Ha úgy érezzük, hogy érdemes együtt dolgozni, nyilván arról is tudunk beszélni.