Kineziológia + EFT

Lelki edző

Lelki edző

Mit vesz át egy gyerek a szüleitől?

avagy nálunk így szokás

2019. augusztus 10. - Lelki edző

Nálunk így szokás

Ez a mondat, valamiért mindig felzaklatott és mindig úgy éreztem na és? Attól még nincs megmagyarázva egy-egy szokás, cselekedet. Régen szokás volt a rabszolgatartás, vagy az, hogy a nők nem tanulnak. De a disznóölés is egy szokás, és szerintem nem oké. De ez az én véleményem, mint minden, amit írok :) Én is csak a saját nézőpontomból tudok írni, milyen meglepő :) És nem kell nekem hinni, csak gondolkozz el rajta, nem miattam, mert nekem mindegy, ha úgy éled az életed, ahogy eddig. De ha nem jó úgy az életed, ahogy eddig tetted, akkor gondolkozz el teljesen más lehetőségeken. Ha jó az életed, ne olvass tovább :)

Az alábbi képről eszembe jutott több dolog is.

onutalat.jpg

Ez így van, de a világon mindennel.

A gyerekek nagyon sok mindent lemásolnak. Most azt hagyjuk, hogy nem véletlenül születnek oda, ahova, mert az is igaz lehet, kinek-kinek hite szerint.

De ha mi sok zöldséget eszünk és élvezettel, nem utálattal és nem azért mert kell, akkor ezt fogja látni, ezt fogja megszokni és ez lesz neki természetes.

Ha mi sokat sportolunk, akkor az.

Ha mi sokat szidjuk a szomszédot, az embereket általában akkor az.

Ha nekünk semmi sem jó, akkor az.

Ha mi úgy megyünk dolgozni, hogy utáljuk, akkor az.

Ha boldogtalan párkapcsolatban élünk akkor az.

Ha feszültek vagyunk és rohanunk mindenhova akkor az.

Ha sok édességet eszünk, akkor azt.

Ha kényszeresen takarítjuk a lakást, akkor az.

Ha nem szeretjük a testünket, ha fogyózunk állandóan, ha sírunk a mérlegen, akkor az.

Ne lepődjünk meg, amikor a gyerekünk nem olvas, hanem kütyüzik, mert mi is ezt csináljuk. Még ha a munkát csináljuk is a gép előtt, akkor is ezt látja, vagyis nem azt, hogy olvasunk.

Te sokat olvasol és ezt látja a gyermeked?

De ezek olyan dolgok, amik talán szembetűnőbbek, de az nem, hogy pont úgy fog másokhoz viszonyulni, ahogyan mi is. Lemásolja az érzéseinket egy adott dologgal kapcsolatban. Pont olyan feszülten megy óvodába, ahogy mi is mentünk, vagy ahogyan mi érezzük magunkat, amiért be kell mennie. Pont olyan feszült lesz reggel, amilyenek mi is, mikor dolgozni indulunk. Persze, hogy átveszi és érzi, hogy feszültség van, és hát kifejezi akár a saját nyelvén.

Ha mi otthon boldogtalanok vagyunk a férjemmel, akkor ezt fogja látni és ez lesz neki a normális.

Ha sokat veszekszünk, akkor ezt fogja látni és esetleg elraktározza a tudatalattijába, hogy egy párkapcsolat ilyen, a házasság ilyen.

Miért is nem akarnak az emberek párkapcsolatot és házasságot? Lehet, hogy ezért?

Mert hát mi a normális? Valójában minden és semmi. Amit otthon látok, az az etalon, hiszen mihez tudnám viszonyítani az életem, ha nem ehhez?

Nagyon figyelj oda magadra! Nagyon figyelj oda saját magad miatt is, hogy boldog legyél, élvezd az életet, szeresd az embereket, találj kihívást a munkádban, vagy szeresd, amit csinálsz.

A gyerekek utánoznak, és nem azt amit MONDASZ!

Cigivel a szádban, nem lesz túl hiteles, hogy ne dohányozz.

Pont azt fogja csinálni, amit te is. Nem mindent, mert van, ami nála már ki fogja verni a biztosítékot és akkor azt mondja, hogy na ezt nem. De egy nap rengeteg inger ér minket, minden szokást nem tudunk megkérdőjelezni, így sok minden beépül.

Nem szoktuk megkérdőjelezni, hogy ez jó így, hogy ekkor és ekkor kelünk? Hogy ezt esszük reggelire? Hogy jó az, hogy türelmetlenek vagyunk a postán sorban állva? Ezek olyan természetesen beleolvadnak az életünkbe, hogy nem kérdőjelezzük meg a szokásainkat.

Tudod mihez kell bátorság és odafigyelés, vagy nevezzük fancy módon tudatosságnak, ahhoz, hogy megkérdőjelezd a szokásaidat.

Megkérdőjelezni az addigi szokásaidat, meggyőződéseidet, hitrendszered.

Most arra kérlek, hogy egy nap, ha hajlandó vagy rá, akkor kérdőjelezd meg a szokásaid, a rutinod, gondolataid és figyeld az érzéseidet.

Szeretsz akkor kelni, amikor kelsz?

Szereted azt reggelizni, amit?

Szereted úgy elfogyasztani, ahogy?

Egyáltalán reggelizel?

Milyen érzésekkel mész munkába?

Szereted a kollégáid? Felemelnek?

Szereted, amit csinálsz? És azt, ahogy?

Gyakran panaszkodsz?

Türelmetlen vagy, ha sorban állsz?

Van időd magadra?

Tudsz pihenni?

Honnan jönnek ezek a szokások?

Boldog vagy???- ha nem, akkor pedig változtass

Szeretnéd ezt átadni a gyerekednek? Ezeket a szokásokat, és ezeket az érzéseket, amik benned vannak?

Akkor változtass!

Az idő és az élet (ebben a testben) elmúlik, nem örök, így ha valamit szeretnél megcsinálni, akkor kezdd el.

Kérdőjelezd meg a tudásod. Ne ragaszkodj hozzá és a nézeteidhez.

Mindig gondolj arra, hogy a tudósok mennyi mindent nem tudnak és még mindig keresik a választ egy csomó dologra, vagy nem mondják el nekünk és bizonyos dolgokra van válasz, csak még hozzád nem jutott el.

Soha ne ragaszkodj az igazadhoz foggal-körömmel, mert a tudás változik.

Jóbarátok jelenet, örök kedvenc:

https://www.youtube.com/watch?v=HCGc4fc8s44

Amit mi tanulunk az iskolában elavult sokszor, ne hagyatkozz kizárólag arra.

Ez főleg nagyon okos tanult embereknél szokás, hogy ő mivel elvégzett egy halom iskolát és 20-25 évig tanult az iskolában azt gondolja, hogy ő mindent tud. Sajnos nem. Először is maximum egy terület anyagát ismered meg, nem az egészet nézed egyben. És mennyi mindent nem tanítanak az iskolában.

Erről már írtam: (https://lelkiedzo.blog.hu/2019/06/20/5_ok_hogy_miert_ne_a_kituno_tanulas_legyen_a_cel

Az ember azért ragaszkodik a hitrendszereihez, szokásaihoz, mert ebből rakja össze magát.

Én ez vagyok, ilyen és ilyen. Én egy okos, több diplomás ember vagyok, aki nyelveket beszél. Nekem ne akarjon már valaki megmagyarázni bárki bármit, mert hát én többet tudok bárkinél. Vagy én ilyen vagyok és nem tudok változni. Miért nem? Az baj, mert csak a változás állandó ezen a világon, ha te ragaszkodsz bizonyos viselkedésedhez, tulajdonságodhoz, szokásodhoz a saját életedet teszed vele nehezebbé.

Sokan azért félnek ezeken változtatni, mert ha ezeket elengedem, akkor ki vagyok?

ki_vagyok_en.png
Szerintem egy fontos lélek vagy, egy jelentős része a nagy egésznek és van itt helyed és dolgod, de ha telerakod magad egy csomó dologgal, amihez ragaszkodsz foggal körömmel, akkor a lényeget elszalasztod, a lényedet :).

Annyira ragaszkodsz a szokásaidhoz és sokszor a múlthoz, mert köt valakihez, mert így csináltuk otthon. De te nem ettől tartozol a családhoz, mert te is úgy csinálod a sütit, ahogy a nagymama, egész más miatt.

Az emberek nagy része nem hajlandó változtatni, nem hajlandó más információkat beengedni, nem hisz el új dolgokat.

Nekem ezzel is sokszor szembesülni kell sajnos. Na nehogy már ez működjön.

Miért találod te ki ezt előre?

Tudom hatalmas pofon lenne neked, ha kiderülne, hogy mégis, mert akkor a hitedet a tudományban én megdönteném. És azt nem lehet, mert akkor mi marad? Akkor miben tudok hinni? Akkor mi igaz?

Hát ez az.

Mi az igazság? Van ilyen? És tényleg te vagy a tudója? Nem lehet máshogy van?

Ha Te boldog vagy és kiegyensúlyozott, akkor a te hitrendszered, a te meggyőződéseid nagyjából a helyükön vannak.

De ha boldogtalan vagy, stresszes, feszült, akkor valami vívódás van benned.

Lehet, hogy a szíved és az agyad között? A tudatos részed és a tudatalattid között?

Senki nem tudja a tutit, én sem.

Nekem sokat segít, ha megvizsgálok bizonyos helyzeteket, szokásokat. Honnan jönnek? Miért így viselkedtem? Mi irányított? Mi vezérel?

Általában sajnos két dolog vezérel minket és inkább utóbbi. A szeretet és a félelem. Mi egy félelem alapú társadalomban élünk. Ha nem így lenne nem így nézne ki egy híradó. Nem ilyen cikkek lennének.

Miért nem mersz változtatni?

Miért nem mered otthagyni a munkád?

Miért nem mersz máshogyan gondolkozni?

Mert félek, hogy nem lesz elég pénzem.

Mert félek, hogy elítélnek mások.

Mert félek, hogy kinevetnek, elkönyvelnek hülyének.

Mert félek, hogy nem fognak szeretni.

Ezek alapvető félelmek és mindenkiben ott vannak.

A kérdés, az, hogy hagyod? JÓ így neked?

Mindig félni? Szerintem ne félj.

Istenhívő embernek is elmondják, hogy bízd magad a Jóistenre.

Persze ez sokkal nehezebb, mint mondjuk.

De próbáld meg.

Hány olyan történetet hallottál már, ahol az emberek azt mondják és akkor mikor rájöttem, hogy egy vasam sincs és elengedtem a félelmet, akkor jött hirtelen a megoldás.

29Gondoljátok meg, két veréb ára egy fillér, mégsem pusztulhat el közülük egy sem mennyei Atyátok tudta nélkül!30Ő még a hajszálaitokat is számon tartja,31tehát ne féljetek! Ti sok verébnél értékesebbek vagytok a számára!” (Bibliai idézet)

Kívánom mindenkinek, hogy átgondolja, hogy ő mit tanult a szüleitől, mi az, amit otthon látott és mi az, amit most átad a gyerekének?

Ha ezek közül van olyan, aminek nem örülsz, de nagyon természetes és nehezen tudsz rajta változtatni, várlak sok szeretettel.

Elérhetőségeim: 

Heinrich Nóra, 06-20-363-13-88

E-mail címem: lelkiedzo@gmail.com

Honlapom: www.lelkiedzo.hu

Facebookon is fent vagyok Lelki edző néven.

Képek: Pixabay

 

 

 

 

 

süti beállítások módosítása