Azt gondolod, hogy valami komoly baj van, mert nem emlékszel arra, amit 2 perce mondtak. Kivizsgáltatod magad helyesen. Majd ráfogod az életkorodra, arra annyira könnyű mindent ráhúzni.

Már nem forog úgy az agyam. De hát ez természetes az idő múlásával.

Az nem baj, hogy van, aki 80 évesen is teljesen ép szellemileg, ő a kivétel.

Lehet.

De az is lehet, hogy nem.

Ha valamilyen krónikus fizikai tüneted van, akkor nagy valószínűséggel előfordul Veled is, hogy szétszórt vagy, nehezen figyelsz vagy koncentrálsz hosszú távon.

Ha így van, akkor ez a poszt Neked szól.

Ha már kivizsgáltak és szerencsére nem találtak semmit, akkor ez szuper.

Viszont akkor Te is érzed, hogy máshol kell keresni a megoldást.

Mi az, amivel nem foglalkozol? Vagy nem foglalkoztál eleget?

Az érzelmeid!

Az emberek azt hiszik, hogyha eleget sportolnak és figyelnek arra, hogy mit esznek, akkor minden rendben lesz. Van, aki idővel észreveszi, hogy sajnos nem.

Ha Te már mindent megtettél, amit fizikai úton meglehetett, de nem vagy jobban és a memóriád sem, akkor elmondom mi az, ami rettentően gyakori, de mégsem elfogadott és nem foglalkozik vele szinte senki.

Tudom, hogy ez fura, de semmit nem véletlenül tesz a tested. Semmi nem történik anélkül, hogy annak valamilyen funkciója lenne. Vagyis az, hogy nem emlékszel, egy védekezési mechanizmus a tested részéről.

Gyakori az is, hogy valakit megkérdezek, hogy milyen gyerekkora volt és közli, hogy neki jó gyerekkora volt, ugyan nem emlékszik semmire.

Ez mindig gyanús!

Ha olyan jó lenne, nem kellene lezárni egy csomó agyi területet. Vagyis több emléked lenne.

Ha nem emlékszel a gyerekkorodra, akkor biztosan vannak traumáid.

Vannak olyan emlékeid, amikre kellemetlen visszaemlékezni, ami fájdalmas, traumatikus volt számodra. Éppen ezért elkezdesz nem emlékezni. Ideig-óráig kompenzál a tested, de előbb-utóbb ki fog ütközni. Sajnos az emlékezet nem úgy működik, hogy egyikre nem akarok emlékezni, a másikra igen, hanem akkor szépen lezár egyre több információt az elméd.

A szőnyeg alá söpört információk, a tudatalattidban lévő információk. Te azt hiszed nem okoznak kárt, hiszen régen történtek és már biztosan feldolgoztad őket.

Sajnos nem. Ha nem dolgoztál szakemberrel azon, hogy feldolgozd, akkor nincsenek feldolgozva!!!

Vagyis még a mai napig futnak ezek a programok, mint a számítógépen a program. Ha jó, ha nem, ha téged szolgál, ha nem.

A betegség is egy jelzés a tested részéről.

A legtöbbnek köze van a stresszhez, a tested ugyanis ilyenkor riadót fúj.

Az agyad minden történést, minden eseményt, hangot, illatot elraktároz. Mindent! Te csak a tudatosra emlékszel, de a tudattalanban minden benne van!

Az összes traumáid, fájdalmad is sajnos.

Márpedig akkor az agyad küzd vele folyamatosan és elnyomva igyekszik tartani, amennyire tudja. Időről-időre felszivárog belőle valami, amikor hasonló helyzetbe kerülsz.

Mit értek ezalatt? Hasonló érzést érzel, hasonló színt látsz, hasonló illat vagy szag csap meg. És ilyenkor újra feljönne az érzés, de Te elnyomod. 

Pont úgy, mint a cicámnál. Egyik nap, pont itt feküdt mellettem a kedvenc kis kosarában. Láttam, hogy egyszer csak felugrik a semmiből és nagyon néz vissza a dobozba. Teljesen olyan volt, mintha valami megcsípte volna. Valószínűleg ez történt.

Valami történt, ami miatt felugrott, ez két hete történt és azóta sem fekszik vissza a kedvenc dobozába.

Megjegyezte, hogy ez veszélyes. Tudod, hogy a te agyad még csodásabb és még több dolgot jegyez fel, apróságokat is, ami veszélyes lehet számodra.

És elkezdi szépen kerülni.

Nagyon kedves a tested, hogy TE ne szenvedj ezektől annyira, elfojtódnak ezek az emlékek.

Ezt teszi azért, hogy funkcionálni tudj, túlélj.

Valójában az első számú feladata az agyadnak a túlélés.

Ha túlélsz, akkor már minden rendben szerinte. De persze, ha Te nemcsak túlélni szeretnél, hanem élni, boldogan és egészségesen, akkor többre lesz szükséged.

Mi történik?

Az emlékezetedben elfojtás van, de ez nem koncentrálódik egy területre, nemcsak a negatívat nyomja el, hanem a pozitívat vagy semlegeset is.

Traumák, fájdalmas emlékek hatására, az emlékekért felelős agyi terület sajnos jelentősen károsodik. Kutatások szerint csökken az idegsejtek száma is.

Éppen ezért nagyon fontos ezeket az érzelmeket valahogyan kivezetni a testedből. Erre több lehetséges módszer is van.

Amikor én együtt dolgozom a klienseimmel, mindig megkeressük a legkorábbi emléket, aminek köze lehet az adott fizikai fájdalomhoz és azt is, aminek köze lehet az elfojtáshoz a memóriádban.

Ez valamikor egyértelmű, vagyis már úgy jön az ember, hogy tudja, hogy mitől van a fájdalom. De ettől még nem szűnik meg. A leggyakoribb esetben pedig nem szoktak az emberek párhuzamot vonni a traumák és fizikai tünetek között.

Sokkal egészségesebb lenne a társadalmunk, ha az egészség háromszögének nemcsak két oldalával foglalkoznának az emberek, hanem a harmadikkal is.

Ha szeretnéd, hogy javuljon az agyi köd és feldolgozzuk közben a negatív emlékeket az életedben, akkor beszéljünk róla, hogy Neked is ajánlott-e a módszerem.

 Elérhetőségeim: 

Honlapom: www.lelkiedzo.hu

E-mail: heinrich.nora@lelkiedzo.hu