Ahogy emberekkel foglalkozom, észrevettem, hogy sok szólás-mondást is használnak, sőt már-már hiedelmekké alakultak sok embernél.

Mit jelent a hiedelem?

Igaznak hiszem az életemre vonatkozóan az adott gondolatot. Meggyőződésem, hogy valami igaz.

Amint igaznak hiszek valamit, az azonnal úgy is fog történni, mert a nézőpontom teremti a valóságomat.

Muszáj a hiedelmemhez kapcsolódó valóságot teremteni, ha nem így lenne, akkor megbolondulnánk.

Mindenki másik mozit néz, mindenki a saját öntudatlan hiedelmei és programjai mozifilmjét nézi.

Feltűnt, hogy a ’fogd be a szád’, mennyi formájában megtalálható a magyar nyelvben.

Érdekesnek találom, hogy a történelem során többször is elnyomásban lévő országként ennyi szólás-mondás utal erre.

És az is feltűnt, hogy mennyi embernek van ma problémája azzal, hogy kifejezze az érzéseit, gondolatait, igényeit, szükségleteit. Ma ezeket újra tanítjuk az embereknek.

A teljesség igénye nélkül nézzünk 3-at is, ami erre utal:

• Nem szól szám, nem fáj fejem.
  
  

Biztos, hogy ez igaz?

Mi van, ha pont azért fáj a fejed, mert nem tudod kifejezni az igényeidet? Nem tudod megélni azt, ami benned zajlik?

Félreértés ne essék teljesen értem, hogy mire utal a mondat, de vajon, amikor ezeket elmenti az agyunk, akkor ő is tudja, hogy ez mire utal, vagy minden helyzetre rávetíti majd szépen.

Tényleg van, amikor az ember olyan dolgokat mond, aminek nincs értelme, nem fontos és vég nélkül beszél. Sok beszédnek sok az alja. Való igaz.

De hozzám már olyan emberek jönnek, akik számukra fontos emberi kapcsolatokban nem tudják kifejezni, hogy mi lenne nekik jó. Ha megteszik, akkor pedig utána bűntudatuk van, hogy jajjaj, nem kellett volna.

Ha nem szóltam volna, bölcs maradtam volna.

Szóval tegyünk különbséget a locsogástól, amiben nem sok fontos információ hangzik el és aközött, ami számunkra igenis fontos és szeretnénk elmondani, hogy valaki hogyan és miképp viszonyuljon hozzánk. Vagy számunkra mi a fontos, mi a szeretetnyelvünk, mire lenne szükségünk adott helyzetben.

Az igényeinket egy egészséges mondatban is ki lehet fejezni. Nem szükséges Ádámtól Évától kezdeni és hosszan ecsetelni. Őszintén, egyenesen, röviden, tömören a lényeget, ami fontos számunkra.

• Ha hallgattam volna, bölcs maradtam volna

Még egyszer, van, amikor az ember tényleg nagyobb kárt okoz azzal, hogy folyamatosan beszél. Annak is van oka egyébként. Sok esetben az, hogy nem kapott elég figyelmet gyerekkorában az ember és illendőségből, ha valaki beszél, akkor rá kell figyelni. Aki nagyon sokat beszél, be nem áll a szája, annak hiányzik és hiányzott a figyelem és így próbálja kicsikarni.

Itt is felhívom a figyelmet arra, amikor számodra fontos információt közölsz a másikkal. Nem szeretem, ha így és így szólítasz. Nem esik jól, ha nem tudom merre jársz, mert aggódom érte, stb.

Ha valaki a saját egóját fényezi, dicshimnuszokat zeng saját magáról, nem fontos információkat oszt meg hosszasan, mit evett, mit vásárolt, akkor ilyen esetben valóban bölcsebb lenne hallgatni.

Csak ne essünk át a ló másik oldalára, amikor inkább nem szólunk semmit, hátha a másik majd kitalálja, mire lenne szükségem. Ezt főleg nők csinálják gyakran. Miért nem tudja, hogy nekem az esne jól stb. De férfiból is láttunk már ilyet.

• Hallgatni arany

Van ennek a mondásnak szintén egy olyan vetülete, ami igaz sokszor. Ha figyelsz a másikra, hallgatod, akkor aranyat adsz neki, időt szánsz rá az életedből, amit sosem kapsz vissza. Míg rá figyelsz, ő sok mindent megérthet magáról.

De itt is kihangsúlyozom az egyenlőtlenséget, ahol az egyik fél állandóan beszél és le sem lehet lőni, csak magáról beszél és sosem kérdez a másikról. Az egyensúly mindig kulcs, ha egy 2 órás beszélgetés, 1 óra 40 percig  egy valakiről szól vagy csak 20 percet az egyikről, az nem jó, főleg, ha mindig így van.

De az agy ezt értelmezheti úgy is, hogy jobb, ha nem szólok semmit.

Nyilván voltak olyan idők, amikor a túlélésünket az szolgálta, hogy befogjuk a szánkat, mert akkor nem kerültünk bajba.

És lehet, hogy ez még ma is így van, bár talán kisebb mértékben.

Bekerültek ezek a bölcsességek közé, de vajon minden esetben igazak?

Én nem szeretem azt mondani, hogy nekem van igazam.

Ki vagyok én, hogy azt mondjam, hogy nekem van igazam.

Inkább csak felhívom a figyelmet számomra érdekes dolgokra.

És arra, hogy mindent érdemes megkérdőjelezni és több szempontból megvizsgálni és helyzettől függően értékelni, ahelyett, hogy általánosítanánk, amit könnyen megtesz az agyunk, helyette legyünk résen és figyeljük a mondatainkat, szavainkat, mert értékes információkat rejtenek.

Biztos, hogy ez a gondolatom, hiedelmem, közmondás, igaz?

Rám igaz?

Az én életemre igaz?

Nekem jó, ha igaznak hiszem?

Lehet, hogy néhány helyzetben igaz és néhány helyzetben nem?

Ne hidd el egy gondolatodat sem! Mert a múltból jönnek és így tele vannak téves információkkal! Nagyon sok mindent másolsz le a szüleidtől és sosem kérdőjelezed meg. Sok mindent kialakítasz traumák hatására is. Vagyis hiába hiszed, hogy biztosan jól gondolom, hiszen az én gondolatom, ez nem biztos, hogy igaz. Annyi információt kezel az agyad, hogy rengeteget meg sem szűrsz és sokat elfogadsz igaznak tekintélyszemélyektől, szakemberektől és számodra kedves emberektől.

Ha úgy érzed, hogy Te sem tudod, mered kifejezni az érzéseidet, igényeidet, keress meg!

Elérhetőségeim:

Heinrich Nóra

Honlapom: www.lelkiedzo.hu

Telefonszámom: 06-20-363-13-88