Nem olyan régen jutott eszembe, hogy sok ember ezt mennyire félre érti.
Lehet, hogy Te is.
Mit is jelent ez véleményem szerint?
Miket érthetünk félre?
Miért válhat ki ellenérzést?
Csapból is ez folyik ma már, hogy dolgozzunk magunkon, dolgozzuk fel a traumáinkat. Tőlem is olvashatsz ilyen jellegű posztokat.
Először is a dolgozni szó, sok emberből eleve ellenérzést vált ki.
Te mit érzel, ha arra a szóra figyelsz, hogy dolgozni?
De ha ez még nem is lenne elég.
Itt jön a legfontosabb ebben a témában!
Sok ember, amikor ezt hallja, hogy dolgoznia kell magán, akkor magát azonnal rosszá teszi, hiszen neki kell valamin dolgoznia, akkor vele valami baj van.
Nyilván nem véletlen az sem, hogy valaki rögtön erre asszociál.
De szeretném kihangsúlyozni, hogy azok, amiken dolgozunk azok tudatalatti programok, amiket nem Te tettél oda. Még ha el is lestél a szüleitől belőlük, hogy túlélj, akkor sem a Te hibád, hogy ott vannak. És nincs veled semmi baj az ég egy világon, hiszen a túlélesedet ez szolgálta. Ott volt két nagy és okos felnőtt, akik már annyi idősek, biztosan tudják, hogyan kell túlélni.
Na a másik véglet, hogy mindenki a szüleit hibáztatja, nagyon nem értek ezzel sem egyet!
Miért?
- mert lövésük nem volt ezekről, amiket ma már sokan alapvetésnek tartanak (de hányan még ma sem)
- nem voltak ilyen előadások, filmek, könyvek…
- ők is hozták!!!
- ők is ugyan ezeket töltötték le öntudatlanul, (ha már program)
- lehetetlen hibátlanul felnevelni gyerek(ek)et
A legnagyobb félreértés, hogy vagy-vagy-ban gondolkozunk.
Vagy velem van a baj, vagy a másikkal.
NEM
Egyikünkkel sem!
Ha mindenképpen meg akarja fogni az elméd valahogy, akkor hibáztasd a programot
De a legjobb, ha nem teszed.
Csak megfigyeled és azt mondod.
Makkos mindegy, hogy hatod iziglen hozom, vagy Anyámtól, vagy trauma hatására jutott erre az elmém a lényeg: most itt van.
DE most itt van a lehetőségem, hogy mást válasszak!
Hogy más életet éljek, mint én eddig, vagy akár a felmenőim, mert ma már ezer féle helyre mehetek, hogy megoldjam a problémáimat.
A választás, na az a tiéd!
Hogy kezdesz-e vele valamit, vagy hibáztatod a szüleidet vagy magadat tovább!
Akkor fogsz tudni önmagad lenni, szabad ember lenni, ha nem határoznak meg a múltból hozott dolgaid, és a haragoddal nem kötöd magad olyan emberekhez, akiket nagy valószínűséggel pont ugyanígy neveltek.
Vannak irányzatok, akik folyamatosan hibáztatásban vannak és azt mondják, hogy hát ha ilyen és ilyen mindenféle címkével ellátott emberekkel találkozol, menekülj és zárd le a kapcsolatot.
Ez is a te választásod. Megteheted? Igen.
De előbb utóbb nem lesz körülötted ember, azt gondolom.
Mert mind (szerintem kivétel nélkül) sérült emberek által vagyunk és voltunk nevelve, tehát mind hozunk és hordozunk magunkban sérüléseket.
Vagy egész életemben nyalogatom a sebemet és ujjal mutogatok másra és hibáztatom, hogy miatta szar az életem, a párkapcsolatom, vagyis keresek egy nagy árnyékot!
Vagy hozok végre olyan döntéseket, amik és itt és most ma boldoggá tesznek, amik meghaladják a múlt sérüléseit.
Mit tudnék választani, ami abban támogat, hogy az legyek, aki vagyok?
Mit tudnék tenni magamért, ami Nekem jó és amivel el tudnám engedni a fájdalmaimat, mert ez a múlt és már elmúlt?
Választanám-e inkább a jelent, és azt, hogy itt és most ma új napra ébredtem és bármi lehetséges!!!
Te mit választasz? És mikor?
