Milyen az önismeretünk?

Az emberek szeretik hangoztatni, hogy ők ismerik magukat. Nincsen szükségük önismeret tanulására. Korábban nem is foglalkoztak ezzel a témával sokat, ma már sokkal jobban előtérbe került az, hogy vajon kik is vagyunk valójában. Ma már egyre elfogadottabb, hogy valaki pszichológushoz, coachhoz vagy bármilyen segítő emberhez fordul. Illetve egyre többen keresik saját magukat és fejlesztik az önismeretüket.

Mire jó az önismeret?

Ha az ember jól ismeri magát, a korlátait, az erősségeit, akkor jó döntéseket hoz és jól MEG TUDJA SZABNI A SAJÁT HATÁRAIT és teljesebb, BOLDOGABB életet tud élni. Nem becsüli sem túl, sem alul saját magát, vagyis reális képe van magáról. Véleményem szerint az emberek nagy része nem objektív saját magával szemben. Nem veszik észre a legtöbben a saját hibáikat, az emberek általában elnézőbbek saját magukkal szemben. Ami még rendkívül gyakori, hogy mivel nem látjuk objektíven az értékeinket, NINCSEN ÖNBIZALMUNK. Csak a hibáinkra emlékszünk, mert főleg erre fókuszálunk és ezek az események erőteljesebben megmaradnak bennünk, mint a sikereink és ezért gyakran leértékeljük magunkat. Lehet, hogy főleg ilyen problémával keresnek meg engem.

Ha mindenki valóban ismerné magát és esetleg azt is, hogy mire vágyik, mit szeretne, mire képes, akkor nem lenne annyi ember, aki boldogtalan, nem megfelelő munkahelyen dolgozik, nem a neki megfelelő pozícióban, a párkapcsolata nem felemelő stb.

A határaink meghúzását pedig megint nem sok embernél figyeltem meg. A legtöbben szeretnénk megfelelni mindenkinek, akinek csak lehet, még azoknak is, akiket soha többet nem látunk újra. De sokan nem tudjuk kifejezni, hogy mit szeretnénk vagy mit nem. Inkább azt csináljuk, amit illik és inkább nem kérünk repetát egy vendégségben, mert udvariatlannak fognak tartani.

Az a sztereotípia, hogy a magyarok pesszimisták és még a himnuszuk is szomorú, úgy gondolom igaz. Minket talán eleve nem úgy nevelnek, hogy dicsérnek, hanem sokkal inkább úgy, hogy „Na ezt nem így kellett volna…. már megint… Hányszor mondjam el, hogy ne így csináld stb. A dicséret sokszor elmarad, a szidás sosem. Mi általában akkor szólunk a másiknak, ha valami nem tetszik, azért nem, hogy valamit jól csinál, később felnőtt korban sem.

Mondjuk az amerikaiakra általánosságban, hogy milyen buták (a lexikális tudásuk általában nem túl magabiztos), de az biztos, hogy nem úgy nevelik őket, hogy állj be a sorba és legyél csöndben, hanem, hogy lépj ki a megszokott rutinból, sose elégedj meg azzal, amit már elértél, hanem törekedj többre. És ma már itthon sem mondanám azt, hogy a lexikális tudás megmarad a tanulókban, ott az okos telefon, ami rögtön megmondja bármilyen kérdésre a választ. Ebben az esetben pedig érdemes lenne más képességeket erősíteni a gyerekekben. Egyik nap az interneten keringett ez az összeírás, de vannak benne igazságok. Én azt írnám, hogy tulajdonságok, amiket az iskola nem fejleszt!

Az egyik társasjátékot, amivel játszani lehet nálam, Füzesi Gyöngyi pszichológus fejlesztette ki, Identity a neve. Több témakört ölel fel a játék és ami fontos, hogy nincs vesztes és nincs nyertes. Mindenki nyer, aki játszik.

Miért jó egy önismereti társasjáték est?

Úgy látom mind a társasjátékok mind az önismeret reneszánszát éli manapság. Ez talán nem is véletlen, az önismeret egyre fontosabb, nagy rá az igény, hogy az emberek megtalálják saját magukat. A játék pedig előhozza a gyermeki énünket is és a játékhoz fűződő viszonyunk is sokat elárul rólunk. Éppen ezért remélem, hogy sokaknak tetszeni fog a kettő kombinációja.

Mit nyerünk ezzel a társassal?

– fejlődik az ember önismerete
– közelebb kerülsz saját magadhoz
– felismeréseket, AHA élményeket
– kikristályosodhat a célod és az afelé vezető út
– minőségi időtöltés barátokkal vagy még ismeretlenekkel
– objektív visszajelzést kaphat mindenki, hogy hol tart most

Ha az énképünk valós lenne, sokkal kevesebb csalódás érne minket, tudnánk mit szeretnénk és nem tántorítana el minket senki. Az önismerethez szerintem az is hozzá tartozik, hogy tudjuk mit tanuljunk és mit nem. Tudjuk milyen munka való nekünk és milyen nem. Milyen pártól leszünk boldogok és milyentől nem. És például a NEM-et mondás képessége is ide tartozik. Én úgy látom, hogy a társadalmi szokások, az otthon látott minták alapján, sokan nagyon illedelmesek és azt tanulták, ne mondj NEM-et senkinek, megbántod vele a másikat és akkor nagyon gonosz vagy. Ha valahova meghívnak, akkor oda illik elmenni. Ha valamilyen jónak tűnő lehetőséggel kecsegtetnek, akkor illik elfogadni. Ha ajánlanak munkát, de éppen nem olyan, amilyet szeretnénk, akkor is örüljünk neki. Persze az embernek kell, hogy legyen bizonyos értelemben vett kompromisszum készsége, anélkül is nehéz lenne az élet. De képzeljük el, ha mindenre igen-t mondunk, akkor mi történik?

Akkor azt fogjuk egész életünkben csinálni, amit mások kérnek tőlünk. Itt is az egyensúlyra hívnám fel a figyelmet. Szükség van arra, hogy néha kompromisszumot kössünk, de ne mindig! Kellenek baráti összejövetelek, kikapcsolódás, nyaralás stb. De ha szeretnénk egy célt elérni, akkor annak érdekében lépéseket kell tenni, mindennap akár csak egy kicsit. Ahhoz, hogy megteremtsük, amit szeretnénk, szükség van arra, hogy NEM-et mondjunk. Gazdag emberek azt szokták mondani:

„Ahhoz, hogy sikeres legyél, meg kell csinálnod 10 sikeres üzletet, el kell buknod 10 üzletet és ott kell hagyni 10 üzletet”. (idézet Braskó Csabától).

Az első kettő talán egyértelmű, ahhoz, hogy sikeres legyél, rutinod kell, hogy legyen, megfelelő tapasztalatod és kitartásod véghez vinni 10 sikeres üzletet. Ahhoz, hogy sikeres legyél tanulni kell a hibáidból, a gyengeségekből is, hogy mit rontottál el korábban és mit csinálj máshogy a jövőben. De mit is jelent az utolsó mondat? Pont azt, amiről korábban szó volt. Még néha a jó üzletekre is NEM-et kell mondani, hogy helyet és időt hagyjunk a TÖKÉLETES-nek. Az embernek tudnia kell néha magát előtérbe helyezni, különben nem teljesen a saját életét fogja élni.

Kiknek ajánlom az önismereti társasjáték esteket/délutánokat?

Mindenkinek, aki szeretne fejlődni, szeretné magát jobban megismerni. Véleményem szerint kiváló lehetőség PÁROKNAK, hogy jobban megismerjék egymást, remek alkalom BARÁTOKNAK, hogy elmélyítsék a barátságukat és újszerű csapatépítés lehet KOLLÉGÁKNAK. Természetesen még ismeretlenek is játszhatják, hogy megismerjenek új embereket, barátságokat kössenek. Sokat profitálhatunk mindenképpen a játékból.

A játék időtartama: kb. 2 óra

A legideálisabb 4 fővel, de lehet 2 fővel vagy akár 6 fővel is játszani.

Vannak bizonyos szabályai a játéknak, amire én, mint játékvezető fogok figyelni.

Annyival adok többet a játékhoz, hogy coachként akár plusz kérdéseket tehetek fel és aki szeretné, annak szívesen adok plusz „házi” feladatot és önismereti teszteket is, amivel fejlesztheti önmagát.

A másik társasjáték, amit lehet velem/nálam játszani Az érzelmek birodalma.

Az érzelmek birodalma társasjáték az ÉRZELMI INTELLIGENCIÁT fejleszti, amire szintén nagy szükség van. Az emberek talán még az önismeretnél is kevesebbet foglalkoznak az érzéseikkel. Gyakran megfigyelem embereknél, hogy megkérdezem, hogy érzi magát vagy hogy érezte magát egy adott szituációban és azt mondja, úgy gondolom, hogy így vagy úgy. NEM ÉRZÉSEKKEL, HANEM GONDOLATOKKAL válaszol. Egyértelműen az iskola és a munkahely is a bal agyféltekénket erősíti, az érzéseinkről kevés lehetőségünk van beszélni, ezt főleg az otthon látott minták alapján alakítjuk a saját életünkben.

Mi az érzelmi intelligencia (röviden)?

Daniel Goleman amerikai pszichológus nevéhez fűződik a megalkotása. Korábban csak egyféle intelligenciáról beszéltek a tudósok, ma már igen sok változatát megkülönböztetik. Az intelligencia mérésére szolgál az IQ, de úgy találták, hogy nem biztos, hogy sikeresek lesznek azok, akinek magas az IQ szintje. Ezzel szemben az EQ (érzelmi intelligencia) sokkal inkább kimutatja, hogy valaki SIKERES lesz-e az életben vagy sem. Az érzelmi intelligenciához sorolják az alábbi készségeket:

• önismeret
• önszabályozás
• önmotiváció
• empátia
• kapcsolatteremtés

Sokan esnek abba a hibába, hogy azt gondolják az érzelmi intelligencia az empátiával azonos, vagy, hogy a nők ebben biztosan jobbak és nem azonos azzal sem, hogy valaki kedves-e vagy sem. Ezek részigazságok. Mivel az érzelmi intelligencia egy készség, így FEJLESZTHETŐ, tanulható, éppen erre remek lehetőség például ez a társasjáték is. Az érzelmi intelligencia tehát egy készség, hogy jól dekódoljuk-e mások érzéseit, tisztában vagyunk-e a saját érzéseinkkel is egy adott helyzetben.

Miért van szükség érzelmi intelligenciára?

Ha fejlett az érzelmi intelligenciánk az segít minket a legtöbb társas kapcsolatunkban (családdal, munkahelyen, barátokkal) egyaránt. Kevesebb lesz a konfliktus a családunkban, a párkapcsolatunkban és barátainkkal, kollégáinkkal szemben is. Nagyobb lesz a harmónia bennünk is.

Miért jó, ha tisztában vagyunk az érzéseinkkel?

1. Leginkább azért, hogy ne irányítsanak minket kontrollálatlanul az érzéseink. Az emberek gyakran hoznak döntést érzelmi alapon, majd gyártanak egy sor logikus érvet, hogy alátámasszák maguknak és a környezetüknek, hogy ők ezt a döntést teljesen reálisan hozták. Erre alapoznak persze a marketingesek is. Például erre is egy jó módszer, hogy ezeket a „támadásokat” jobban ki tudjuk védeni.
2. Nagyon fontos, hogy értsük az igazi okát annak, amikor mérgesek vagyunk és tudjuk kezelni is az érzéseinket és akár meg is tudjuk őket változtatni. Sok embernél megfigyelem, hogy erősen elnyomja az érzéseit, így neveltek fel minket, hogy nem szabad sírni, kimutatni mi fáj, mitől vagyunk dühösek, de nagyon hangosan nevetni sem szabad sem az iskolában, sem a munkahelyen és szépen lassan megszokjuk, hogy minimumon tartjuk az érzelmeink kifejezését. Sok problémát tud okozni, ha valaki mindig elnyomja az érzéseit, főleg a negatívakat. Sajnos betegségek formájában előjöhet, vagy valahol máshol tör elő a sok düh és harag, amit napközben elrejtettünk a világ elől. Minden érzés helyénvaló, üzenhet is nekünk valamit ezzel a lelkünk, nem jó ötlet szőnyeg alá söpörni az érzéseinket.

Te jól ismered saját magadat?

Megfelelően tudsz beszélni az érzéseidről?

Mindig tudod miért lettél ideges egy adott szituációban?

Boldog és kiegyensúlyozott az életed?

Ha igen, akkor NEM neked szólnak ezek a társasjátékok!

Ha tetszett, oszd meg másokkal is.

Kövess a Facebookon is!

Ha pedig elakadtál, akkor kérj időpontot személyes beszélgetésre. 

Honlapom: www.lelkiedzo.hu

Heinrich Nóra, 06-20-363-13-88

Képek: Pixabay