Körbenézek a világban, és ez az, amit nem látok. Miért nem tudjuk elfogadni, ha valaki más, mint mi?
Mindenki jön valahonnan, ahol van egy szokás, vallás, politikai nézet és rálátás a világra, ezer meg egy dologban. Ez még családon belül sem lesz mindenkinél egyforma, ráadásul ahogy egy gyermek nő fel, lesznek saját választásai.
Miért nem pont azt és úgy csinálja, ahogyan én?
1. Azért mert ő egy másik ember
Ő egy másik ember, senki nem fog pont úgy csinálni valamit, ahogyan mi gondoljuk, vagy mi tennénk, még a saját gyerekünk és a legjobb barátunk, a férjünk vagy feleségünk sem.
Bármin fel tudjuk magunkat húzni. A hibát mindig kívül keressük a másikban.
Hogyhogy nem kért bocsánatot? Hogyhogy részt vesz a Pride-on? Hogyhogy nem azt írta, amire számítottam? Hogyhogy nem eszik húst? Hogyhogy nem szereti a fagyit? Hogyhogy nem úgy nyomja ki a fogkrémet a tubusból, ahogy én? Hogyhogy ilyen hülyeségre költi a pénzét?Hogyhogy nem úgy gyászol, ahogy én gondolom?
És akkor egymillió módon megmagyarázzuk magunknak, hogy miért van nekünk igazunk.
Az én szemszögemből nekem van igazam, de a másiknak pont annyira van igaza a saját nézőpontjából.
Ez 6-os vagy 9-es? Kinek ez, kinek az...
2. Lépj ki a szokások, meggyőződések keretéből
Mikor nekem valaki azt mondja, hogy azért, mert így szokás, akkor valahogy úgy érzem, hogy ez nem válasz.
Mi a logikus? Neked ez, nekem az…
Mi az egészséges? Nekem ez, neked az…
Mi a szokás? Nálunk ez, nálatok az…
Fogadjuk már el, hogy a másik ember szokása, meggyőződése teljesen más is lehet. Ettől ő még nem hülye és furcsa.
És minden szokás jó? Megkérdőjelezted már, hogy azért mert így csináljuk 100 éve, még nem biztos, hogy jó. Vagy lehet, hogy pont itt lenne az ideje változtatni rajta.
3. Nem tudjuk mi rejtőzik benne és hogyan jut el oda
Sosem tudjuk meg, hogy mi a másik ember erőssége, tehetsége, mi az, amiben ő kivételes, ha folyamatosan ráerőltetjük szülőként, tanárként, társadalomként, vallásilag, hogy mit szabad és mit nem.
Szerintem a világon mindent szabad, ami a másik embert vagy élőlényt nem bántja. Én azt csinálok, amit akarok magammal. A másik emberrel pedig azt, amit ő megenged. Az én szabadságom a másik emberig tart.
Ha én úgy döntök, hogy mától nem eszem húst, akkor az miért fáj a többi embernek?
Ha én úgy döntök, hogy akármi…, miért ítélkezik felettem bárki?
4. Mi a normális, mi a társadalmilag elfogadott?
Azt mondjuk dolgokra, ez nem normális, ez társadalmilag nem helyes.
Mi a normális? Ki mondja meg mi a helyes?
És a társadalom tényleg olyan egészséges, hogy azt akarom követni?
Szerintem mind látjuk, hogy beteg és problémákkal küzd, akkor miért ahhoz mérek mindent?
Mert ezt szoktam meg.
Minden szokás jó?
Nem, nem az. Ma már nincsenek rabszolgák, a nők is tanulhatnak, és szerintem a disznóölés vagy kacsatömés sem egy jó szokás. És sok egyéb más sem biztos, hogy az. Gondolkozz és mérlegelj. Azért mert megszoktál valamit még nem biztos, hogy az a normális és a jó. Neked az. De értsd meg, ha másnak nem.
Persze sokkal egyszerűbb, ha sémákban gondolkozunk és nem kell mindent újra megkérdőjelezni, de én most arra kérlek, hogy kérdőjelezd meg a szokásaidat, amikhez foggal-körömmel ragaszkodsz. Miért teszed? Mi az oka? Kivel csináltad ezt? Élvezed ezt? Honnan ered ez a szokás, ragaszkodás, meggyőződés?
5. Tanulhatok is a másiktól, ha nyitott vagyok
Legyünk toleránsak és fogadjuk el, hogy minden ember más és mindenkivel, még, aki közel áll hozzám sem mindenben fogok egyetérteni, de ez nem biztos, hogy baj. Tanulhatunk is egymástól, persze csak, ha nyitottak vagyunk és nem állunk le vitázni és bizonygatni az igazunkat.
Ha nem vagy szemellenzős ló, akkor észrevehetsz új, jobb és egészségesebb szokásokat is, mint, amik eddig neked voltak. Tanulhatsz és fejlődhetsz a másik által. Persze mi a saját hibánkból szeretünk tanulni, de mi lenne, ha észrevennéd, hogy valaki mást csinál és lehet az jó is?
Ott ahol meggyőződések és hitrendszerek ütköznek, ott az emberek is ütköznek!
Legyél te a kivétel és már annyival kevesebb konfliktus lesz a világban.
Értsd meg a másikat, láss amögé, amit tesz és, amit csinál.
+ 1 Mindennek az alapja a saját magunk elfogadása
Ha ez nem megy, és nem tudjuk magunkat 100%-osan elfogadni, mert ez is lehetne jobb, meg máshogy, akkor ítélkezünk magunk felett is. Persze, hogy ezt másokra szépen kivetítjük. Megpróbáljuk lehúzni a körülöttünk lévőket, hogy ne érezzük magunkat olyan szerencsétlennek.
Fogadd el saját magadat és akkor nem fog zavarni a többi ember sem körülötted.
Legyél te a változás, amit látni akarsz magad körül.
Ne várj a másikra, kezdd el TE!
És mi van, akkor ha semmi sem rossz? Lehet, hogy később rájössz, hogy mennyi mindent tanultál egy helyzetből.
Próbálj meg egy hétig ítélkezésmentesen élni. Úgyis most már egyre több minden, mindenmentes, legyél te is ítélkezésmentes :)
Mindenki sokkal boldogabb és szabadabb lenne, ha elfogadná a másikat olyannak, amilyen. Te is képzeld el, hogy Téged is elfogad mindenki olyannak, amilyen vagy. Nem kell magyarázkodni és visszatámadni.
Milyen idilli is lenne.
Akkor, aki bátor próbálja ki.
Ha tetszett, oszd meg másokkal is.
Kövess a Facebookon is!
Ha pedig elakadtál, akkor kérj időpontot személyes beszélgetésre.
Honlapom: www.lelkiedzo.hu
Heinrich Nóra, 06-20-363-13-88
Képek: Pixabay