Nem tudom, ki mennyire figyel oda arra, hogy mit és hogyan mond magának és másoknak, pedig sok előnye van, ha elkezdi az ember ezt tudatosítani magában.
Észre sem vesszük, de elég sok negatív információt küldünk a saját tudatunknak és persze másoknak is. Miért bántod magadat és másokat?
Egy kis odafigyeléssel hozzászokhatsz ahhoz, hogy a negatív kifejezéseket, szavakat lecseréld valami pozitívra. Neked és a környezetednek is jobb lesz ettől a szokásodtól.
- A rutin, avagy honnan jönnek a szavaink, kifejezéseink és mit értünk alattuk?
Te milyen szavakat, kifejezéseket használsz gyakran? Miért lehet fontos ez?
Sokszor használunk olyan szavakat, amiket gyerekként otthon sokat hallottunk. Biztos vannak ezek között kedves emlékek, de olyanok is, amikre nem szívesen emlékszel.
Márpedig akárhányszor kiejted ezeket a szavakat, kapcsolódik hozzá egy érzés és/vagy kép a fejedben és máris kihat a hangulatodra. Te pedig nem is érted miért lettél feszült. Vagy ha valaki más mond egy olyan szót, kifejezést vagy mondatot, amit sokat hallottál, de negatív élmények kapcsolódnak hozzá, akkor hamar megharagszol a másikra. Pedig ő könnyen lehet, hogy nem úgy gondolja, ahogyan te értelmezed, csak téged már annyira elvittek az érzelmeid, hogy mindegy is, mit mond a másik.
Hányszor fordult elő veled ilyen?
Újabb jel, hogy sokszor nem a másikra ember miatt vagy dühös!
Egy korábbi mondat, szófordulat vagy szín is kiválthat benned akár dühöt, haragot, szomorúságot stb.
Nagyon fontos tudni és tudatosítani, hogy elég különböző dolgot érthetünk bizonyos szavak alatt. Amikor azt mondod, hogy kreatív munkát szeretnél, ez mindenkinek mást jelent. Vagy az, hogy rend van a lakásban, ezt is máshogyan értelmezi két ember, pároknál gyakori vita téma lehet ez. Hol kisebb, hol nagyobb az eltérés, de jó, ha tudod, hogy a másik ember nem direkt rosszat akar neked, csak neki mást jelent egy adott szó.
- Cseréld le valami másra a negatív kifejezéseidet!
Ha valamelyik szófordulat nem tetszik, jobban tudsz változtatni, ha előbb észreveszed.
Sok olyan szó hagyja el a szánkat, ami negatív.
Valaki felidegesít, és azt mondod:
Hát megőrülök ettől!
Megőszülök!
Agyvérzést kapok tőle!
A sírba viszel!
Miattad van rossz kedvem!
Nem küldesz jó impulzusokat az agyadnak sem ezekkel a fent említett példákkal, és a másik embernek sem persze. Nem jó negatív dolgokat mondogatni. Még a végén bekövetkezik. Plusz másoknak is sokszor mondunk olyat dühünkben, amit nem gondolunk komolyan.
Kerüld ezeket a negatív mondatokat és cseréld őket bármi másra, ami pozitív, építő jellegű és/vagy vicces.
Én ha úgy érzem felidegesít valami vagy valaki, akkor elkezdem mondogatni, hogy megszépülök tőled.
Miért jó ez?
Egyrészt, ahogy kimondod, elveszi az élét a dühödnek, másrészt valami jót üzensz magadnak!
Próbáld ki!
A panaszkodást is megemlítem itt. Ha nem tudsz mondani valami felemelőt, akkor inkább ne is mondd.
Sajnos mi emberek gyakran a panaszkodással kapcsolódunk egymáshoz.
Neked is rossz napod volt? Nekem is.
A panaszkodás kihat a hangulatodra és másokéra is. Ráadásul, amire figyelsz, annak adsz több energiát, vagyis jobb lenne, ha pozitív dolgokat mondogatnál inkább.
A szó olyan, mint a méh: méze és fullánkja van. (Talmud)
- Nem mindegy mit adsz tovább a gyerekeidnek
Nagyon sok ember jár hozzám, aki gyerekkori sérüléseiről, „beakadt” mondatairól beszél nekem.
Van, aki nem kapott fagylaltot egyik délután a testvére pedig igen. Azt mondták neki a szülei, hogy ma nem érdemled meg. Egy gyerek ezt még nem tudja úgy értelmezni, ahogyan egy felnőtt. Ő leegyszerűsítve elraktározza a mondatatot: Nem érdemlem meg.
Hidd el, hogy fontosak a mondataid. Igenis kihatnak a szavak a tudatalattira is.
Ha te is észrevetted már magadon, hogy olyan szófordulatokat használsz, mint a szüleid, akkor könnyen felismerheted, hogy milyen ereje van a szavaknak.
Persze, ha nem mondasz valamit, de teszel, az is fontos. De a szavainkkal és a csenddel is sugallunk valamit. Ezzel is üzenünk valamit például a gyerekeinknek, akkor lehet, hogy azt tanulja meg, hogy nem szükséges a kommunikáció vagy bármi mást.
A szavak mögött is mindig lapul érzés:
Mi jut eszedbe arról a szóról, hogy
- kiscica?
- hitel?
- adósság?
- naplemente?
- daganat?
Ha kötődik hozzá érzelem, gondolat, akkor nyilván üzensz vele a tudatodnak is és minden porcikádnak.
Ez minden szóval így van, valahogyan dekódolja őket az agyad. Éppen ezért fontos, hogy mit gondolsz, és mit mondogatsz sokat magadnak vagy a gyerekeidnek.
A szavak hatalommal bírnak. Beférkőznek a résnyire nyitott ajtón, vagy akár a kulcslyukon is. Beleakaszkodnak az egyénbe, és nemzedékeken furakodnak át. (Chloe Benjamin)
- Megfigyelheted a magyar nyelv szépségeit is
Vannak nagyon szép kifejező szavaink, például testvér, odaadó, szeretet, félelem, napraforgó. Néhány kifejezés mögött több van, mint elsőre gondolnánk.
Feladni
Sokáig azt hittem ez a szó negatív, de ma már nem így gondolok rá.
Számomra azt jelenti a feladás, hogy én mindent megtettem, amit tudtam, ami tőlem tellett, de nincs több ötletem, módszerem és akkor feladom. Kinek adom fel?
Mondjuk a Jóistennek, vagy az Univerzumnak, amiben hiszel, persze úgy könnyebb, ha hiszel.
Feladom neki, mert ők tudja, hogy mi a jó nekem, mit csináljak.
Képes vagyok rá
Van róla képem, vagyis el tudom képzelni, vagyis meg tudom valósítani. Ha valamiről képem sincs, akkor nem fogom tudni megcsinálni.
- Milyen érzés van, amögött, amit mondasz
Nem mindegy, hogy milyen érzés van a szavaink mögött, esetleg kételkedés, bizonytalanság vagy kényszer.
Korábban én sem figyeltem oda túlzottan a szavaimra. Mondtam, amit gondolok. Kit érdekel? Ezzel a baj az, hogy hat ránk és az agyunkra.
De jó lenne… kezdetű mondat, miért nem csinálod meg?
Bárcsak…
Ide kellene menni.
A kell, kellene, muszáj szavaidat is érdemes megfigyelni.
Ki kényszerít rá? Te magadat vagy valaki más? Vagy ítélkezés, így kellene csinálni, így kellett volna. Ki szerint? Ki mondja meg?
Ha valamit szeretnél, akkor jelen időben fogalmazd meg.
Megcsinálom. Elkezdem. Megtanulom.
Nem kételyekkel.
Magabiztosan.
Figyelj a gondolataidra, mert szavaiddá válnak.
Figyelj a szavaidra, mert tetteiddé válnak.
Figyelj a tetteidre, mert szokásoddá válnak.
Figyelj a szokásaidra, mert ezek formálják jellemedet.
Figyelj jellemedre, mert sorsoddá válik.
Valahogy azt hisszük, hogy ha betűket formálunk és mondatokat alkotunk, akkor tudunk kommunikálni. De sajnos ez nem igaz. Sokszor mégis elmegy a kommunikáció.
Írtam az erőszakmentes kommunikációról korábban. Itt olvashatod: https://lelkiedzo.blog.hu/2018/06/05/hogyan_kommunikaljunk
De fontos azt is megemlíteni, hogy nem mindenki ugyanazt érti egy adott szó alatt.
És a szavainkkal hatunk egymásra. Akár tetszik, akár nem. Ugye?
Meg tudunk bántani vele másokat.
Félelmetes, milyen ereje van néha egy szónak. Sorsokat sodor és életeket dönt. Egyetlen szó, amit nem kellett volna kimondani. (Wass Albert)
De tudunk vicceset is mondani vagy felemelőt.
Legyél kicsit éberebb arra, hogy mit mondasz, hogyan fogalmazol meg dolgokat.
Nagyon sokat elárul rólad.
És nagyon sokat árthatunk vele magunknak és másoknak. De használhatjuk jóra is a szavainkat, akkor miért nem használjuk jóra? Kezdd el még ma!
Egy bölcs mondás szerint a szavaknak 3 esetben van létjogosultságuk:
Ha segítenek vagy gyógyítanak, ha köszönetet fejeznek ki, és ha áldanak.
Az érzés, ami egy szó, mondat mögött meghúzódik, érződik, nemcsak, amikor szemtől szemben vagyunk egymással, hanem akkor is, amikor telefonálunk és nem látjuk a másikat, de akkor is, amikor üzenetet írunk. Bármit is írunk valakinek, minél fogékonyabb erre, annál jobban megérzi, hogy milyen szándékkal írtunk neki. De nemcsak a hangulat, sokszor más is átérződik egy-egy íráson.
Még egy indok, hogy foglalkozzunk az érzéseinkkel és a szavainkkal!
Mikor mondtál utoljára valami szépet valakinek?
Mikor ismertél el valakit utoljára?
Mikor mondtad utoljára a párodnak, szeretteidnek, hogy szeretlek?
Ki és mikor mondott neked valami kedveset utoljára?
A fentiek is „csak” szavak, de talán jobb kedved lett tőlük.
Ha tetszett, oszd meg másokkal is.
Kövess a Facebookon is!
Ha pedig elakadtál, akkor kérj időpontot személyes beszélgetésre.
Honlapom: www.lelkiedzo.hu
